A Haramiák két előadása után Verdi átengedi a karmesteri pálcát Balfénak, aki a harmadik és utolsó előadást
vezényli, s ő maga Párizsnak veszi útját. A Haramiák lekerül a színlapról.
Verdi szívesen marad Párizsban. Elsősorban pihenni akar, mert elhatározta, „hogy nem írok az Olasz Színház számára, és nem fogok, de nem is szabad írnom a párizsi Opérának, mely hihetetlen módon hanyatlik, s egyetlen zeneszerző sem kerülhet
ki onnan becsülettel".
Verdit Párizsban az Opéra új igazgatói keresik fel, akik mindenáron szeretnék egy operáját bemutatni. Verdi
végül elfogadja ajánlatukat. Nyilván látott ott nagyszerűen bemutatott műveket is, azután meg mégiscsak a párizsi Opéra a világ leghíresebb színháza.
Az igazgatók azonban új operát szeretnének. Verdi képtelen arra, hogy szövegkönyvet válasszon, zenét szerezzen, s a próbákat irányítsa. Nem volna hozzá
sem ereje, sem ideje. Abban állapodnak meg Roquelannal és Duponchellel, hogy A lombardokat írja át nekik, melyet Franciaországban még nem mutattak be.
Tanácskozásra hívják Scribe-et, s megegyeznek abban, hogy megváltoztatják a szövegkönyv cselekményét,
helyét, korát, szereplőit, és ezt a feladatot Gustav Vaëzre és Alfonse Royer-ra bízzák, akik igen tapasztaltak az ilyen műveletekben.
A lombard keresztes vitézek franciákká válnak, Milánóból Toulon lesz; a szenvedélyek játéka közben egyre
veszít erejéből és jelentőségéből. Verdi A lombardok muzsikáját alkalmazza az új szövegkönyvre, mindenben az új librettóhoz igazítva. Néhány jó darabot kivesz belőle, s a helyettük komponáltak nem sikerültek jobbra.
Végül pedig balettbetéteket ír hozzá, melyek megváltozhatatlan hagyományként ott vannak az Opéra minden egyes előadásán.
Egy éve Párizsban él Strepponi. Házat rendezett be magának, énekleckéi keresettek, és jól fizetik. A színpadtól
megvált: hangja kifáradt; de még inkább a lelke fáradt bele a színházi légkörbe, szokásokba. Lelki finomsága, hányatott ifjúsága és a művészi élet, mely igen kevés ábrándot hagy meg abban, akinek lépésről
lépésre kell végigjárnia útját, csak fokozta természetes borúlátását. Már hírnevének tetőpontján állandóan az a gondolat foglalkoztatta, hogy fiatalon hal meg, mint édesapja. A halál gondolata nem borzasztotta.
A halál helyett eljött Verdi szerelme. Most vele él a francia fővárosban, s többé nem is fognak elválni. Strepponi harminckét éves, Verdi harmincnégy.
Az opera próbái két hónapig folynak. Verdi elégedett: s ez ritka eset ennél az oly nehezen kielégíthető
embernél. Élénk megelégedéssel jelenti ki, hogy A lombardok „a felismerhetetlenségig megváltozott. A színpadra vitel egészen nagyszerű, mert itt nem takarékoskodnak."
A párizsi közönség 1847. november 26-ának estéjén az Opérában (helyesebben az Académie Royal de Musique-ban)
meglehetősen hidegen fogadja a Jérusalemet. Talán az érlelődő súlyos politikai események okozzák ezt. A vidéki színpadokon jobb sorsra jut. Lajos Fülöp király meg akarja ismerni az operát, és a Tuileriákban előadatja két felvonását.
Az opera újabb átformálása az olasz fordításakor történik. Calisto Bassi Gerusalemme címen adja közre, de még az előbb említett változatnál is szerencsétlenebb sorsra jut. Ricordi
az ének- és zongorakivonatot kinyomtatja és „a kiváló énekművésznek, Giuseppina Strepponi asszonynak" ajánlja.
Jérusalem
Opera négy felvonásban
A lombardok francia átdolgozása
Librettó: Gustav Vaëzre és Alfonse Royer
Bemutató: 1847. november 26., Opéra, Párizs
(Olasz nyelvű bemutató (Gerusalemme - ford.: Calisto Bassi): 1850. december 26., Scala, Milánó)
Gaston, Béarn őrgrófja - Gilbert-Louis Duprez - tenor
Toulouse grófja - Charles Portheaut - bariton
Roger, a gróf testvére - Adolphe Louis Joseph Alizard - basszus
Hélène, a gróf lánya - Julian Van Gelder - szoprán
Isaure, Hélène társalkodónője - Mme Müller - szoprán
Adhemar de Monteil, pápai legátus - Hippolyte Bremont - basszus
Raymond, Gaston szolgája - M. Barbot - tenor
Egy katona - M. Prevost - basszus
Egy hírnök - M. Molinier - basszus
Ramla emírje - M. Guignot - basszus
Az emír tisztje - M. Koenig - tenor
Librettó franciául vagy Itt
Egy Philips felvétel
Marina Mescheriakova (Hélène)
Marcello Giordani (Gaston)
Roberto Scandiuzzi (Roger)
Philippe Rouillon (Le Comte de Toulouse)
Daniel Borowski (Le Légat)
Simon Edwards (Raymond)
Hélène Le Corre (Isaure)
Wolfgang Barta (Un soldat)
Slobodan Stanković (Un Héraut/L'Émir de Ramla)
Jovo Reljin (Un officier de l'Émir)
Choeur du Grand Théâtre de Genève
L'Orchestre de la Suisse Romande - Fabio Luisi
L'Orchestre de la Suisse Romande - Fabio Luisi
(August 1998, Victoria Hall, Geneva, Switzerland)
01: Introduction
Acte I
02: "Non, ce bruit, ce n'est rien" (Gaston, Helene)
03: "Adieu, mon bien-aimé..." (Helene, Gaston)
04: "Ave Maria, ma voix te prie" (Helene)
05: Le lever du soleil
06: "Enfin voici le hour propice" (Choeur)
07: "Avant que nous partions" (Comte, Helene, Gaston, Roger, Raymond)
08: "Je tremble" (Isaure, Helene, Gaston, Raymond, Comte, Roger)
09: "A vous, Comte, jusqu'au trépas" (Gaston, Roger, Comte, Legat)
10: "Cité du Seigneur!" (Isaure, Helene, Gaston, Raymond, Comte, Legat)
11: "Viens! ô pécheur rebelle" (Roger, Choeur)
12: "Oh! dans l'ombre, dans le mystere" (Roger)
13: "Je t'attendais" (Roger, Soldat)
14: "Fier soldat de la croisade" (Choeur)
15: "Ah! viens, démon, esprit du mal" (Roger, Choeur)
16: "Mais quel tumulte!" (Roger, Isaure, Raymond, Gaston, Helene, Legat)
Acte II
17: "Grace! mon Dieu!" (Roger)
18: "O jour fatal!" (Roger)
19: "Du secours, ô mon Dieu!" (Raymond, Roger)
20: "Loin des croisés" (Helene, Isaure, Raymond)
21: "Quelle ivresse!" (Polonaise) (Isaure, Helene)
22: "O mon Dieu!" (Choeur des Pèlerins)
23: "Ecoutez!" (Choeur)
24: "Dieu soit loue!" (Comte, Legat, Roger, Choeur)
25: "Le Seigneur nous promet" (Comte, Roger, Legat, Choeur)
26: "L'Emir aupres de lui m'appelle" (Gaston)
27: "Je veux encore entrendre ta voix" (Gaston)
28: "Prisonnier dans Ramia" (Gaston)
29: "Helene! O ciel! Gaston!" (Helene, Gaston)
30: "Dans la honte et l'epouvante" (Gaston, Helene)
31: "Une pensée amère" (Helene, Gaston)
32: "Aux armes!" (Helene, Gaston)
Acte III
33: "O belle captive" (Choeur)
34: Airs de Ballet No.1 Pas de quatre: Andante
35: Airs de Ballet No.1 Pas de quatre: Allegro
36: Airs de Ballet No.1 Pas de quatre: Andante
37: Airs de Ballet No.1 Pas de quatre: Galop
38: Airs de Ballet No.2 Pas de deux:Allegro moderato assai
39: Airs de Ballet No.2 Pas de deux: Allegro non troppo
40: Airs de Ballet No.2 Pas de deux: Tempo di valzer
41: Airs de Ballet No.2 Pas de deux: Allegro vivace
42: Airs de Ballet No.3 Pas solo: Andante
43: Airs de Ballet No.3 Pas solo: Scherzando
44: Airs de Ballet No.3 Pas solo: Allegro moderato
45: Airs de Ballet No.3 Pas solo: Allegro
46: Airs de Ballet No.4 Pas d'ensemble: Allegro
47: "Les Chrétiens" (Officier, Emir)
48: "Que m'importe la vie" (Helene)
49: "On s'égorge, on se tue" (Helene, Gaston, Comte, Choeur)
50: Marche funèbre
51: "Barons et chevaliers, devant vous je proteste" (Gaston, Legat)
52: "O mes amis!" (Gaston)
53: "Qu'on exécute la sentence" (Emir, Gaston, Raymond, Legat, Choeur)
Acte IV
54: "Voici de Josaphat la lugubre vallée" (Roger, Helene)
55: "Saint ermite, c'est vous!" (Roger, Legat)
56: "C'est lui!" (Helene, Gaston, Roger)
57: "Dieu nous sépare, Hélène" (Gaston, Helene, Roger)
58: La bataille
59: "La bataille est gagnée!" (Helene, Isaure, Comte, Legat, Gaston, Roger, Raymond, Choeur)
Mp3 (44100 Hz, 256 kbps)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése